|
1936. február 23.
|
Szilágyi Amália (1901-1981) és Gruber Antal (1900-1945) ötödik gyermekeként, Budapesten látta meg a napvilágot.
Testvérei: Antal (1928., tanár), Ibolya (1929., tisztviselő), Ágota (okleveles könyvvizsgáló), Melinda (1936), Katalin (1943., műszaki rajzoló).
1. kép: Az ikrek édesanyjukkal: Gruber Béla, édesanyjuk (Szilágyi Amália) és Gruber Melinda 1942-ben.
2. kép: Gruber Béla 1956-ban.
|
|
1940. november 2.
|
Mivel apja vállalkozásai csődbe mentek, elárverezték mindenüket, és így nagyszülők hunyadoromi házából Óbudára, a Tímár utcába költöztek.
|
|
1943
|
Ikertestvérével együtt a Tímár utcai elemi iskolába került. Az egyéves késést az iker voltuk indokolta. Nehezen tanult, a nyolc osztályt később több, különböző helyen végezte.
|
|
1945. január 23.
|
Édesapját málenkij robotra vitték. A család később azt a hírt kapta, hogy Gruber Antalt március 27-én agyonlőtték Brassóban. Ez év folyamán a család Tímár utcai otthonát, kézigránát-robbanás által keletkezett tűzvész pusztította el.
|
|
1946
|
A Nemzeti Segély segítségével vidékre került, Debeákpusztára, ahol állatokat őrzött, ám édesanyja a rossz bánásmód miatt hamarosan hazavitte.
|
|
1948
|
12 éves korában készítette első korai vízfestményét a „Szűz Mária a Kisjézussal a karján” címűt. Felvételi kérelmét a Képzőművészeti Gimnáziumba elutasították.
|
|
1950
|
14 évesen festőállványt csinált magának, és művészettörténeti könyveket olvasott.
|
|
1951/1952 tanév
|
Az állam ikertestvérével együtt kényszerbeiskolázta őket, a kőszegi Növénytermesztési és Állattenyésztési Technikumba, ahol egy évet végzett el.
Év közben minden idejét festéssel töltötte.
|
|
1952 tavasz
|
A tanév végén több tárgyból megbukott, édesanyja kivette a technikumból. Elhatározta, hogy dolgozni megy.
|
|
1952. október 16.
|
16 éves korától az óbudai hajógyárban dolgozott anyagmozgató segédmunkásként. Munkahelyi főnöke felfigyelt kézügyességére és rajzkészségére, és néhány hét után átkerül a Hajógyár dekorációs osztályára. Szabadidejében amikor csak tehette, festőállványával kivonult a Duna-partra vagy a Schmidt parkba, és tájképeket festett.
|
|
1954. május 1.
|
A „De szeretnék festő lenni” című fennmaradt verstöredékében vágyakozását fogalmazta meg.
3. kép: Fiatalkori Önarckép/1954.
|
|
1954
|
Először jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, csak amolyan próbaként. Nem vették fel.
|
|
1955-1956
|
A Hajógyár rajzszakkörébe és a VIII. kerületi Bókay János utcai esti szabadiskolába járt. Anatómiát Koren István szobrásztól, festészeti ismereteket Kelemen Emiltől tanult.
|
|
1955
|
Alapos előkészületek után újra megpróbálkozott a Főiskolai felvétellel. Sikertelenül.
|
|
1956. szeptember 24.
|
Újra próbálkozott a felvételvételivel, és ezúttal fel is vették, és a Képzőművészeti Főiskola Festő Főtanszakának hallgatója lett. Az I. és a II. évfolyamban Kmetty János tanítványa volt.
4. kép: Csendélet almával, könyvvel/1957.
|
|
1956
|
Az októberi események után háromszor kísérelt meg határátlépést, de mindig elfogták.
|
|
1957 nyár
|
Az első szünidőben a csillaghegyi Lenárugyárban vállalt dekorációs munkát, hogy pénzt keressen, de megszakította, hogy a főiskolások hódmezővásárhelyi festőtáborában részt vehessen. Itt ismerkedett meg Csikai Mártával, itt festett képeivel szerepelt a festőnövendékek tárlatán.
|
|
1958 ősz
|
Kmetty nyugdíjba vonulása után a főiskola III. évfolyamát Kádár György festőművész osztályában végezte.
5. kép: Gruber Béla: Önarckép/1958.
6. kép: Szent család I./1958.
|
|
1959 ősz
|
Kádár Györggyel nem szívlelték egymást, így átkérte magát Bernáth Aurélhoz, és a IV. évfolyamtól az ő tanítványa.
|
|
1960-1961
|
A nyarakat a sümegi és a vásárhelyi művésztelepeken, a zalai Kiskomáromban a bátyjánál, és a Mártélyon szervezett festőtáborban töltötte.
7. kép: Vásárhelyi házak/Vásárhelyi táj/Hódmezővásárhelyi házak/1960.
|
|
1960/1961 tanév
|
V. évfolyamos a főiskolán. Minden idejét a festészetnek szentelte, lázasan dolgozott. A főiskolán a felsőéveseknek „Az ifjúság nevében” címmel kiállítást rendeztek. Gruber Béla képei csak a kisterembe kerülhettek volna. Véleménye szerint, itt méltatlan lett volna a helyük, ezért részvételét lemondta. Az utolsó pillanatban mégis helyet biztosítottak neki a nagyteremben, ezért nagy erőkkel behozta lemaradását, és kiállította 45 munkáját.
8. kép: Gruber Béla munka közben a Főiskolán, 1960. körül.
9. kép: Önarckép piros zekében/1961.
10. kép: Női portré/1960/1961.
11. kép: Ifjú pár/Kétalakos iskolai tanulmány/1961.
12. kép: Csendélet fehér tállal, almával/1960/61.
13. kép: Hajók/1961.
|
|
1961 ősz
|
Pénzzavarba került, nem tudta befizetni a főiskolai beiratkozási díjat, ezért komolyan megfenyegették, hogy kizárják a főiskoláról.
|
|
1961
|
Kollégáival üres hűvösvölgyi telkükön műtermet akartak építeni. építkezési kérelmüket elutasították.
|
|
1962. február
|
Hozzákezdett „Festőműterem” című diplomamunkájához.
14. kép: Három alak a műteremben/két nő, egy férfi/1961/62.
15. kép: Csendélet/Tanulmány a diplomamunkához/1962.
16. kép: Festőműterem (diplomamunka)/1962.
|
|
1962. március
|
Tüdő és mellhártyagyulladást kapott.
|
|
1962. április 20.
|
Egyoldalú szerelmének tárgya, Csikai Márta visszautasította, csak barátságot ajánlott neki.
|
|
1962. április 21.
|
Kíméletlen önpusztító munkatempója és szerelmi csalódása miatt, lelkiállapota fokozatosan romlott, és ezen a napon a Képzőművészeti Főiskolán érte az első idegösszeomlása. A SOTE Pszichiátriai Klinikára szállították. Kezelőorvosa dr. Brunecker Györgyi, a diagnózis katatón skizofrénia volt. Gyógyszeres, és öt-hat alkalommal elektrosokk-kezelésben is részesült. Mivel állapotában gyors javulás állt be, ezért hamarosan újra festhetett.
|
|
1962. november 6.
|
Családi otthonukban felvágta az ereit. A Korányi Kórház Baleseti Osztályára került, majd innen átszállították a Pszichiátriai Klinikára. Itt ismét dr. Brunecker Györgyi lett a kezelőorvosa. Gruber Béla vele együtt átkerült a klinika hárshegyi részlegébe szanatóriumi körülmények közé. A szanatóriumban is fest, ott készültek a „szanatóriumi ciklus” képei.
17. kép: Önarckép tükörrel/1963.
18. kép: Asztaltársaság a kórházban/1963.
19. kép: Műteremsarok I/Szanatóriumi műterem/1963.
20. kép: Festőállvány (a szanatóriumban)/1963.
21. kép: Csendélet tányérral, terítővel/1963.
22. kép: Önportré/a művész a kórházban/1963.
Betegsége miatt, diplomamunkája készítéséhez, haladékot kapott, ezért az 1962/1963. tanévre ismét beiratkozhatott volna.
|
|
1963. február 21.
|
Bernáth Aurél levélben kérte a Művelődési Minisztériumtól, hogy Gruber Béla önálló kiállítást rendezhessen annak ellenére, hogy betegsége miatt még nem kapta meg a diplomáját.
|
|
1963
|
Állapotától függően, több alkalommal kimenőt kapott a Hárshegyi Szanatóriumból.
23. kép: Virágzó fa a szanatóriumban/1963.
24. kép: Szénaboglyák/1963.
|
|
1963. szeptember
|
Dr. Brunecker Györgyi visszakerült a Pszichiátriai Klinikára. Gruber Béla állapota rohamosan romlott, ezért visszaszállították a Pszichiátriai Klinikára, a zárt osztályra, de nem dr. Brunecker Györgyi lett a kezelőorvosa. új orvosa újabb elektrosokk-kezelést írt elő. A budapesti feketehimlő-járvány miatt az ápoltakat beoltották, így Grubert is, amitől belázasodott.
|
|
1963. szeptember 29.
|
Kora este, 7 óra körül a Pszichiátriai Klinikán hunyt el. A halál közvetlen okát, a boncolási jegyzőkönyvben bélelzáródásként jelölték meg. Fiatalon, be sem fejezve a főiskolát, 27 éves korában halt meg. Ezernél is több művet hagyott maga után.
|
|
1963. október 5.
|
Az Óbudai Temetőben temették el. A Képzőművészeti Főiskola nevében Bernáth Aurél, a hallgatók képviseletében Nagy F. István búcsúztatta el.
|
A HONLAP